Készülünk az ovira! Montessori vagy Waldorf?

Nagyon izgalmas feladat kiválasztani gyermekünk óvodáját. Az állami intézmények mellett egyre többen teszik le a voksukat a reformpedagógiai irányzatok óvodái mellett, hiszen rengeteg szülő számára szimpatikus az a szemlélet, amit képviselnek. Hazánkban a Montessori és a Waldorf iskolák  a legelterjedtebbek, nézzük miben hasonlóak és miben különböznek!

Hasonlóságok

1. Holisztikus szemlélet: a gyermekek teljes lényét, személyiségét és karakterét figyelembe veszik. Fejlesztik a testi, lelki és szellemi képességeiket is.
2. Gyakorlatias tanulás: kétkezi munkával és gyakorlati feladatokon keresztül gyarapítják a tudásukat.
3. Természetes anyaghasználat: a minőségi fa, gyapjú, üveg, porcelán tárgyakat részesítik előnyben és kerülik a műanyagot és szintetikus anyagokat.
4. A modern technológia és az elektromos kütyük mellőzése
5. Tisztelettel tekint a gyermekekre és különös figyelmet szentel az egyéni igényeiknek
6. A tanulás szeretetének átadása

Különbségek

Ha megtetszett valamelyik irányzat, érdemes felkeresni a közeletekben lévő óvodákat, hiszen minden egyes intézmény és pedagógus alakíthatja a szemléletet. A Montessori óvodákról a Magyarországi Montessori Egyesület oldalán, a Waldorf óvodákról pedig a Waldorf szövetség oldalán tájékozódhatsz.

Energiatakarékosság otthon, avagy hogyan spóroljunk egy kisgyermekes háztartásban?

Az egyre magasabb energiaárak és a tudatosság is az energiatakarékos életmód felé tereli az emberek érdeklődését. De hogyan ültessük be a gyakorlatba azt a sok tippet és tanácsot, ami minden felől érkezik hozzánk egy kisgyerekes háztartás hétköznapjaiba? Cikkünkben összeszedtük hogyan spórolhatsz a fűtésen-hűtésen, az elektromos áramon, a vízen otthon és abban is segítünk, hogyan termelj kevesebb szemetet!

Spórolás a szokások megváltoztatásával

Az, hogy válts megújuló energiára, szigeteltesd be a házat és cseréld ki a háztartási gépeidet és izzóidat AA+ jelzésűre, mind szép és jó. Hosszú távú célnak alkalmas is lehet, de min tudunk változtatni akár holnaptól pénzbefektetés nélkül? Mutatjuk!

1. Lámpafelelős. A gyerekek már 2-3 éves korban is nagyon élvezik, ha kapnak saját feladatot otthon. Nevezzünk ki lámpafelelőst, akinek az a dolga, hogy lekapcsolgatja azokban a szobákban a lámpát, ahol nem tartózkodunk. Lefekvési idő előtt az altatásban is segít, hogy ha lekapcsoljuk a világítást. Aranyos hagyomány lehet, ha lámpást gyújtunk az elalvás előtti órákban.

2. Ha a tűzhelyen vizet forralsz vagy mást főzöl, mindig tedd az edényre a fedőt is, így ugyanis hamarabb felforr a víz és kevesebb gázt/áramot vesz igénybe a főzés. Sütőnél 1-1,5 órás sütést igénylő sülteknél 20-30 perccel hamarabb is lekapcsolhatod a sütőt, ha nem nyitogatod ki az ajtaját a hőt még kellő ideig benntartja és ugyanúgy elkészül az étel.

3. Mosogatásnál figyelj rá, hogy ne folyó víz mellett mosogass. Áztasd be a koszos edényeket és étkészleteket langyos vízben, majd mosogatószerrel habosítsd be őket és csak az öblítésnél használj meleg folyó vizet. Ha hamar kiszállt kisbabád a fürdőkádból és nem lett túl koszos a fürdővíz, akár ott is beáztathatod az edényeket. A zuhanyzóval amúgy is egyszerűbb az öblítés és vizet is spórolsz vele.

4. A hűtés-fűtés szempontjából fontos a család komfortját figyelembe venni. A szakmai ajánlás szerint újszülötteknél az ideális szobahőmérséklet 22-24 fok, később pedig a 20-21 fok a legjobb. Télen ezzel jobban járunk, a nyári szezonban pedig elsősorban az árnyékolásra, szellőztetésre érdemes jobban odafigyelni.

5. Számold össze hány elektromos eszköz van folyamatosan rácsatlakoztatva a hálózatra (hűtő, mikró, kenyérpirító, kávéfőző, vízforraló, TV, porszívó, telefontöltők) és gondold át mi az, amit csak ritkán használtok, ezért ki lehet húzni a konnektorból. Figyelj rá, hogy csak azok az eszközök legyenek bedugva, amire tényleg szükségetek van, mivel minimálisan, de ezek is fogyasztják az áramot.

6. Energiafelhasználásnál az is alapszabály, hogy maximális kapacitáson használjuk a lehető legtakarékosabb üzemmódban és a legrövidebb ideig az eszközöket. A mosógépet mindig teli dobbal indítsuk be, használjunk folttisztítót, ami alacsony hőfokon is kiszedi a foltokat és lehetőség szerint teregessünk a napra, hiszen az tovább fertőtleníti és tisztítja a ruhákat. Ha fogasra akasztjuk a pólókat, ruhákat, gyűrődés nélkül száradnak meg, így megússzuk a vasalást is. Ugyanez igaz a mosogatógépre, szárítógépre is. Figyeljünk háztartási gépeink karbantartására, tisztítsuk, vízkőtelenítsük őket rendszeresen.

7. Vásárolj kevesebbet, használd újra és gyűjtsd szelektíven! Ez a műanyag csomagolásra, befőttesüvegekre, pelenkás dobozokra egyaránt igaz. Egy kis kreativitással hasznossá tehetjük az elsőre szemétnek tűnő dolgokat is. Ha csak egy kis délutáni kézműves foglalkozás lesz a joghurtos dobozok második élete, már az is megérte. A gyerekek sokszor napokig elvannak egy dobozzal! Itt  megnézheted hogyan készíthetsz babaházat az üres pelenkás dobozból.

8. A kertes házban lakóknak az esővízgyűjtés, komposztálás és a veteményes kert sokat segíthet a spórolásban. Nyilvánvalóan ezekhez idő és energia is kell, azonban érdemes megfontolni.

9. Figyeljünk rá, hogy csökkentsük a kidobott élelmiszerek mennyiségét. Tervezzük előre a heti menühöz a bevásárlást, tároljuk őket megfelelően és ha van ételmaradék, felcímkézve fagyasszuk le. Ezen a linken több információt is találsz róla mit hova érdemes tenni a hűtőben, hogy a legtovább friss maradjon.

10. A kiürült tusfürdősdobozok, samponok alján általában még marad használható kozmetikum. Meleg vízzel felhigítva egy-két napig tovább bírja a szappan is. Fogkrémek, popsikrémek esetében érdemes felhasítani a tubus közepét, hogy az utolsó adaghoz is hozzáférjünk. A testvérek fürödhetnek ugyanabban a kád vízben. Egyrészt jó móka, másrészt kevesebb víz megy úgy el.

Gyermekkori félelmek

A félelem az egyik legösztönösebb emberi érzés. A fejlődésben és a túlélésben is óriási szerepe van. Nem csoda, hogy már az újszülötteknél is tapasztalható veleszületett félelem, igazán jellemzővé azonban 2-3 éves korban válik. Szülőként a mi feladatunk, hogy megtanítsuk gyermekünknek kezelni a félelmét és biztonságot és megnyugvást nyújtsunk számára minden helyzetben.

0-6 hónapos korban

A hangos zajtól, a hirtelen mozdulatoktól, a váratlan zuhanástól a babák születésük pillanatától félnek. Óvjuk őket ezért az olyan szituációktól, amiben bármelyik hatásnak is ki vannak téve. Ha pedig már megijedt a gyermekünk, nyugtassuk meg a testünk közelségével: öleljük magunkhoz, simogassuk, ringassuk, amíg abba nem hagyja a sírást.

6-24 hónapos korban

Bár nagyon sok változáson mennek keresztül a kicsik ezalatt a másfél év alatt, a fő félelemforrásuk ebben az időszakban mégis az ismeretlen emberek, vagyis az idegenek. Az úgynevezett szeparációs szorongás onnantól kezdve, hogy a gyermek felismeri, hogy független lény az anyukájától egészen odáig, hogy már tapasztalja, hogy önálló döntésekre és cselekvésre képes személy meg-meg jelenik. Ilyenkor elbizonytalanodnak benne a gyerekek, hogy anyukájuk közelségére vágynak jobban vagy a felfedezésre. Ráadásul nehéz feldolgozniuk az elválást, ami sokszor megnehezíti az elköszönést. Ezt csak türelemmel, figyelmességgel lehet megtanítani a gyerekeknek. A kulcs az, hogy ne hagyjuk minden előzmény nélkül másra a gyermekünket és mindig készítsük fel rá, hogy vissza fogunk jönni hozzá.

2 éves kor után

Ahogy a képzelőereje egyre aktívabb a gyerekeknek és a világ folyamataiból is egyre többet megértenek, egyre több okuk akad a félelemre. Soha nem szabad elbagatelizálni a gyerekek félelmét, mert még ha számunkra triviális dolgoktól is esnek kétségbe, belül ők tényleg rettegést élhetnek át. Ezért a legfontosabb, hogy empatikusan közelítsünk a problémához és próbáljuk meg elérni gyermekünknél, hogy mondja el mitől fél. A kutatások szerint ebben a korban a félelmet leghatékonyabbat úgy lehet legyőzni, ha a gyerekkel közösen találjuk meg a megoldást.

Félelem a sötéttől

Vannak, akik a szeparációs szorongáshoz kötik, más szerint ez is a képzelőerő lendülete miatt általános, hogy a 2-3 éves gyerekek egyszer csak elkezdenek félni a sötétben. Nem akarják, hogy anyukájuk lefektetés után kimenjen a szobából és gyakran felébrednek. Kézenfekvő megoldás az éjszakai lámpa, de még jobb, ha sikerül elérnünk, hogy gyermekünk ura legyen a félelmének. Mesével, a saját történetünkkel, hogy mi hogyan nyugodtunk meg mikor gyerekként féltünk a sötétben, esti rutinnal meg lehet nyugtatni a gyerekeket. Ha van szabadidőnk, egy éjszakai csillagnézés vagy a Hold felfedezése megmutathatja a kicsiknek, hogy az éjjel csodálatos is tud lenni. Tanácsoljuk azt a gyermekünknek, hogy ha egyedül érzi magát a sötétben, ölelje magához a macit. Ha pedig megijed valamitől a sötét szobában, kapcsolja fel az éjszakai lámpáját. Biztosítsuk róla gyermekünket, hogy ha úgy érzi reszket a félelemtől, nálunk mindig megnyugvást talál.

Félelem hétköznapi dolgoktól

Meg tudja nehezíteni a mindennapokat, ha a gyerekünk retteg a porszívótól, vagy sikítva elbújik, ha jön egy hangos autó, esetleg bepánikol, ha dörög az ég… Ezek a hétköznapi jelenségek a családi élet részei és nem jelentenek veszélyt, ha ügyelünk velük kapcsolatban bizonyos dolgokra. Ezt kell átadnunk a félős gyermeknek. Biztonságos helyről (pl. az ölünkből) mutassuk meg közelről a rettegett tárgyat. Magyarázzuk el hogyan működik, hol lehet bekapcsolni, kikapcsolni, mire jó. Ha a gyerek biztonságban érzi magát, engedjük, hogy ő is kipróbálja (pl. megfogja az autó kormányát). Magyarázzuk el, mit nem szabad csinálni és hogyan maradunk biztonságban. A nagy viharban a figyelemelterelés is jó megoldás lehet.

Sokat számít az is, hogyan fejezzük ki saját aggodalmunkat, hogyan kommunikálunk. Szülőként a veszélyforrásokat szinte azonnal felismerjük és szeretnénk megóvni gyerekünket a balesetektől. Azonban ezt úgy is kommunikálhatjuk feléjük, hogy közben nem keltünk bennük félelmet. pl.: Ahelyett, hogy azt mondanánk: Óvatosan mássz fel arra a mászókára, nehogy leess! figyelmeztethetjük úgy is, hogy: Óvatosan mássz fel arra a mászókára, jó erősen kapaszkodj meg és figyelj rá hova teszed a lábad!

Félelem kitalált dolgoktól, mesefiguráktól

Talán akkor van a legnehezebb dolgunk, ha szörnyektől, mesefiguráktól, kitalált dolgoktól kezdenek el félni a gyerekek, ekkor ugyanis nem lehet észérvekkel, racionálisan meggyőzni őket, hogy nincs okuk a félelemre. A gyermeki képzelőerő, bizonyos tapasztalatok rossz értelmezése vagy egy ijesztő mese megterhelheti a kicsik lelkét. Felnőttként nehéz azonosulni ezekkel a képzetekkel, azonban egy kis játékossággal és sok-sok figyelemmel meg lehet találni a megoldást. Szörnyek ellen működhetnek “varázsszavak” vagy el is lehet fújni őket. Máskor szerepjáték közben lehet kikérdezni a gyermeket miért retteg a” Tűzoltó Samtől”. Figyeljünk rá, hogy ne lásson felnőtt tartalmat a képernyőkön és ha a TV vagy a laptop ijesztő számára még kikapcsolt állapotban is, akkor egy időre tegyük el előle.

Miért válogatós a babám?

A hozzátáplálás elkezdése után, szinte mindig téma, hogy kinek a babája mennyit és mit eszik. Vannak olyan babák, akik teli szájjal szó szerint habzsolják az életet és bármit szívesen lenyelnek, ami a szájuk ügyébe kerül és vannak megfontoltabb kicsik is, akik szeretnek a biztosra menni és a jól megszokott ízeket mindig szívesebben fogadják, mint az újdonságokat. Ezzel nincs semmi probléma, más a természetük! Ha valakinek több idő kell az új ízek megszokásához, az még nem jelenti azt, hogy válogatós.

Az igazi válogatósság általában egy éves kor után jelentkezik. Ebben az időben alakul ki a személyes ízlésük, teljesen érthető, ha valami ízlik, míg más nem ízlik a gyerekeknek. Általában a zöldségféléket utasítják el legtöbben és szívük szerint egész nap péksüteményen, kekszen és husin élnének. A probléma akkor kezdődik, amikor nem csak egy-egy ételt utasítanak vissza, de egész élelmiszercsoportokat hagynak ki az étrendjükből. Például egyáltalán nem esznek tejterméket vagy zöldséget vagy húsokat. Ilyenkor sem szabad pánikolni, egy kis játékossággal 1-2 hónap alatt vissza lehet vezetni a kiegyensúlyozottságot.

Tippek a válogatósság leküzdéséhez

1.Az első, amit meg kell lépnünk, hogy megfigyeljük, hogy nem-e betegség vagy fájdalom okozza az ételek elutasítását. Megfázás, torokgyulladás vagy láz esetén általában kevesebbet fogyasztanak a kicsik, hiszen ilyenkor sokszor a nyelés is fáj. Ha lázat, köhögést veszünk észre nála, mindenképp forduljunk gyerekorvoshoz. Ügyeljünk rá, hogy a betegség ellenére is sokat igyon.

2. Tipikus oka a válogatósságnak a fogak növekedése is. Az érzékeny ínnyel fájó lehet a kemény falatok megrágása. Ilyenkor is inkább a folyadékot, leveseket, püréket fogadják el szívesebben. Ha úgy látjuk, meg van duzzadva a baba ínye, próbáljuk neki hűsíteni vagy kenjünk rá fájdalomcsillapító gélt, hogy ne okozzon gondot számára a falatozás addig se, amíg ki nem bújik a fogacska. További fogzás-tippeket itt találsz!

3. A válogatós gyerekek szeretnek maguk választani az ételek közül. A “Mit szeretnél enni? ” kérdés még túl tág nekik és nem feltétlenül ismerik az opciókat, de ha megkérdezzük, hogy “Kakaóscsigát vagy sajtkrémes kenyeret kérsz reggelire?” akkor tudnak választani. Remélhetőleg azt szívesebben eszik meg, amiről ők maguk döntöttek.

4. A gyerekek szeretik felismerni, hogy mi van a tányérjukban. Úgy több bizalmuk van étel felé, hogy ha a rizsről egyértelműen látják, hogy az rizs, külön van a husi és a párolt zöldség is. Egy ideig hagyjuk el a rakott ételeket és ha tehetjük, válasszunk olyan tányért, aminek osztott a belső fele.

5. A töltött kekszeknél, szendvicseknél, túró rudinál normális jelenség az, hogy elemeire szedik szét a dolgokat. Először a kekszből a krémet nyalják ki, utána a keksz két oldalát. A felfedezés, megismerés folyamata ez, nem érdemes tiltani. Persze elmagyarázhatjuk neki, hogy együtt az igazi, úgy a legfinomabb a falat, de ebben a korban még hagyhatjuk trancsírozni őket.

6. Ha az ebédet egyáltalán nem hajlandó elfogyasztani, ne marasztaljuk órákig az asztalnál és ne kínáljunk neki mást helyette! Ha az ebéd helyett mindig megkapja a kedvenc kakaós csigáját, akkor hozzá fog szokni és csak azért sem akar majd normálisan enni. Higyjük el, hogy ha egészséges, akkor enni fog, ha éhes lesz.

7. Figyeljünk rá, hogy ne nasizzon egész nap. Ha ebéd után desszert jön és végig kint van az asztalon a ropi, meg a gyümölcspép, akkor ne csodálkozzunk, hogy vacsorázni meg majd nem szeretne. Igyekezzünk olyan programokat, játékokat találni neki, ami lefoglalja két étkezés között.

8. Ha van időnk a konyhában, tálaljuk kreatívan az ételt. Egy aranyos cicust biztos nem utasítanak kapásból vissza! Rengeteg szuper ötletet találhatsz Ambrus Éva Manómenü oldalán.

9. Érdemes többféleképpen is elkészíteni a nem szeretett zöldségeket. Ha főzelék formájában kiköpi a tököt a babánk, próbáljuk meg kirántani vagy megsütni. A zöldbabnak egészen más íze van serpenyőben párolva, mint főzelékként, a cukkini is nagyon finom tud lenni, ha felkarikázva kisütjük. Kísérletezzünk amennyire csak az időnkből telik. A Milupa oldalán rengeteg receptből inspirálódhatsz!

10. Ha minden kötél szakad, a kész babaételek még mentőövet tudnak jelenteni. Azontúl, hogy időt is spórolhatsz vele, a legtöbb anyuka csodálkozva számol be róla, hogy az otthoni kosztot elutasító gyermeke kétpofára eszi az üveges ételt. Már egy éves kor feletti gyerekeknek is rendelhetsz változatos és egészséges darabos menüket.

Hogyan előzzük meg a testvérféltékenységet, ha érkezik a kistesó?

Mindenki, aki több gyereket szeretne, arról álmodik, hogy a gyerekei majd összetartó, elválaszthatatlan testvérek lesznek. Aztán szóba jön a testvérféltékenység… Mire kell odafigyelni, hogy szerető nagytesó legyen az elsőszülöttből? Olvass tovább!

Először is, tisztázzuk mi az a testvérféltékenység

A fogalom legelőször a második gyermekkel való várandósság alatt merül fel. Bizonyos szituációkban már a születés előtt is feltűnnek az elsőszülötten a féltékenység jelei. Leginkább azonban a születés utáni hónapokban vagy az első egy évben kritikus a helyzet. Az addig egyke gyerek helyzete és körülményei óriási változáson mennek át a baba érkezésével. A központi pozíció a családban, a szülők osztatlan figyelme és a rokonság rajongása mind veszni látszik. Joggal érezhetik úgy magukat a gyerekek, hogy kicsúszik a talaj a lábuk alól. Emiatt nyűgösebbek lesznek, a figyelmet hisztivel és rendetlenkedéssel próbálják megszerezni és olykor a fejlődésben is visszaesnek egy kicsit. Ilyenkor nagyon nagy szerepe van a szülők kommunikációjának. Kellő felkészültséggel és tudatossággal hamar át lehet lendíteni a gyerekeket a feszültségeken. Sajnos azonban, ha a szülő nem ügyel a helyzetre, vagy akaratlanul még ront is rajta, a testvérféltékenység akár egész életen át is meg tud maradni.

Mik az érzékeny pontok?

Minden olyan dolog, ami a kisbaba érkezése előtt fontos volt és örömöt okozott a gyerekünknek, továbbra is érzékeny pont lesz. Ha a szülők ezeket nem folytatják vagy nem keresnek alternatívát számukra a kicsi mindent meg fog tenni, hogy kiharcolja őket:

1. figyelem pl.: közös játék a szülőkkel, együtt töltött idő, közös séták, biciklizés, hintázás

2. testi érintés pl.: összebújós meseolvasás, játékos birkózás, lovacskázás, mondókázás, csiklandozás

3. ajándékok pl.: játékok, matricák, ceruzák, labda, finomságok

4. dicséret, méltatás pl.: Már ez is megy? Nagyon büszke vagyok rád! Ügyesen mész fel a lépcsőn! Szépen ettél, megdicsérlek.

Legegyszerűbben megfogalmazva nem szabad elfelejtenünk, hogy a nagyobb gyerek is még gyerek, ugyanúgy szeretetre, törődésre vágyik. Amennyire csak tudjuk érdemes előre  megtervezni a kettesben (apa-fia, anya-lánya) töltött programokat is, hogy ne veszítse el örökre az osztatlan figyelmet a nagytesó.

Már a várandósság alatt is beavathatjuk gyermekünket a jó hírbe. Valószínűleg nem sok mindent fog érteni belőle, a titkot pedig szinte biztos kikotyogja izgatottságában, így érdemes az utolsó trimeszter felé időzíteni a beavatást. A kerekedő pocak, a rugdalózás és a babaszoba készülése úgyis megragadhatóbbá teszik számára a helyzetet. Már ilyenkor is figyelhetünk rá, hogy ha a babának veszünk valamit, ő is kapjon egy kis apróságot. A babaváró partin is adjunk neki szerepet. Sokkal nagyobb élmény a testvérvárás, ha róla is szó esik közben és nem csak a kisbaba mindig a téma. A szülés időpontjához közeledve meséljünk neki róla, hogy anya egy pár napot a kórházban fog tölteni. De alig várja majd, hogy hazajöhessen hozzád és a kistesódat is bemutathassa. Kedves ötlet az első kórházi látogatás során is megajándékozni a nagytesót, mondván, hogy ezt a “kistesó hozta”.

Az első pár hónap abból a szempontból nehezebb, hogy a gyerekek nem tudnak együtt játszani és nem igazán tud segíteni a baba körül a nagytesó. Azonban mivel a picúr még sokat alszik napközben, több lehetőség marad az anyával való közös játékra. Akár szoptatás közben is össze tud bújni a család, ha a nagyobb gyerek az anyuka másik oldalához dől. Ilyenkor könnyen meg lehet tanítani rá, hogyan kell közeledni a kisbabához, milyen erővel lehet megsimogatni, megpuszilni a kis testét. Ne tiltsuk el a kistestvérétől és ne zárjuk ki a szobából a nagyobbat. Igyekezzünk megértéssel és empátiával fogadni a nyűgösségét és magyarázzuk el neki a helyzetet.

Később, mikor már meg tudja nevettetni és a picúr is elkezd érdeklődni a játékok iránt, egyre több időt tudnak kettesben tölteni. Ebben az időszakban azt kell megtanítanunk nekik, hogyan tudnak osztozkodni. Ne mindig a nagy legyen a hibás! Ha a kicsi folyton eldobálja a játékait, széttépi a rajzait és megrágcsálja a könyveit, szereljünk fel magasabb polcokat, vagy engedjük meg hogy a nagy egy kicsit a másik szobában is játszhasson. Mindenkinek kell a privát szféra, néha a gyerekeknek is szükségük van rá. Ha nagyon más a temperamentumuk, nehezebben fognak tudni kijönni egymással. Egy kis közvetítéssel azért biztosan fognak tudni nagyokat játszani. Sőt! Sok anyuka arról számol be, hogy a két gyerek már teljesen elszórakoztatja egymást, neki nem is kell közéjük ülni napközben.

További jó tanácsok egy pszichológustól

Medveczky Kata pszichológus bővebben is ír a témában az oldalán. A legfontosabb tanácsait megosztjuk veletek:

• Ne hasonlítgassuk a testvéreket egymáshoz! Nincs két egyforma gyerek, ezt minden szülő tudja.
• Ne legyen “bezzeg” gyerek a családban.
• Kerüljük azokat a helyzeteket, amelyek bűntudatot ébresztenek a testvérekben. Először meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy az érzés és a tett két különböző dolog. Semmi baj nincs azzal az érzéssel, amikor a nagytesó kupán akarja vágni a kistesót, de szülőként mindenképp meg kell akadályoznunk ebben a gyereket. Az a bűntudat, ami a helytelen viselkedést követi sokkal rosszabb, mint az, ami csupán abból az érzésből fakad, hogy “rosszra gondoltam”. Fontos, hogy a szülői beavatkozás ilyenkor gyors és határozott legyen.
• Mindegyik gyermekünkben találjuk meg azt az egyedi, pozitív tulajdonságot, képességet, ami rá jellemző és ezt gyakran erősítsük meg benne.
• Vegyük észre azokat a helyzeteket, amikor nem veszekednek és nem keltenek semmilyen feltűnést, csak úgy “jól elvannak” a gyerekek!!! Nagyon fontos, hogy azonnal reagáljunk ezekre a helyzetekre, hogy mekkora örömöt okoznak azzal, hogy pl. milyen szépen játszottak együtt. Ne féljünk attól, hogy megzavarjuk őket, ha hozzájuk szólunk! Az időben adott pozitív visszajelzés kincset ér.
• Dícsérjük meg másoknak is (apának, a nagyinak vagy a szomszéd néninek), hogy milyen büszkék vagyunk rájuk, mert olyan jó kis játékokat találtak ki együtt (felsorolni, hogy mit: pl. bunkerezés, labdázás, stb.), hogy addig el tudtad készíteni a vacsorát. Fontos, hogy a gyerekek fültanúi legyenek a dícséretnek és konkrétumot mondjunk róluk, hogy tudják pontosan mi is az, aminek örülünk.

Szeparációs szorongás

A szeparációs szorongás egy természetes fejlődési szakasza gyermekek életében. Általában két hullámban (6-8 hónapos korban és 1,5-2 éves korban) jelentkezik. Ilyenkor a baba tiltakozik, ha az anyukája kicsit távolodik tőle. Sír, ha az anya kilép a szobából vagy leteszi a földre. Egész nap ölben lenne, hiszen nagyon igényli a közelséget. Az érzelmi fejlődésnek ez egy fontos szakasza, amin mindenki átesik. Van, akinél nagyon intenzív félelem és hisztérikus ragaszkodás a jellemző ebben az időszakban, míg más babáknak könnyen el lehet terelni a figyelmét, azonban 3 éves korra nagyjából mindenki megbékél a különválás gondolatával.

A szeparációs szorongás jelei:

Miért félnek az elválástól?

6-8 hónapos korban a kisbaba a mozgásfejlődésének köszönhetően egyre önállóbbá válik. Az ülő baba már sokkal egyszerűbben magához tudja ragadni a tárgyakat, kúszáskor már helyváltoztatásra is képes, felállva pedig be tudja látni az egész szobát. Ez mind nagyon izgalmas felfedezés, de egyben egy kicsit félelmetes is, hiszen mindezt magától, anya nélkül tette, amit eddig nem nagyon csinált. Az anyára való utaltság egyre inkább megszűnik a gyermekek növekedésével, amit egyrészt nagyon élveznek, másrészt tartanak tőle, hogy ezzel együtt elveszíti anya közelségének a biztonságérzetét és a szerető babusgatását. Éppen emiatt a kettősség miatt zavartak és nyűgösek lesznek, szükségük van a megerősítésre, hogy anya mindig mellettük marad.

18-24 hónapos korban nagyon hasonló okok miatt, de még intenzívebben jelenik meg bennük a két ellentétes érzés: “büszke vagyok magamra, hogy már önállóan is fel tudok menni a lépcsőn, szeretek egyedül pakolászni, szívesen előre sétálok az utcán, de félek, hogy anyát közben elveszítem”. Ráadásul a dackorszak is megcifrázza a helyzetet, így a szülőnek nem is könnyű eldönteni, hogy hiszti vagy valódi igény húzódik meg a követelőző sírás hátterében. Ebben a korban sokkal nagyobb meglepetésként éri az anyákat, hogy a gyermekük hirtelen nagyon bújós kis matrica lesz. Azonban fontos, hogy felismerjük a helyzetet és megértően, szeretettel válaszoljunk az igényeire. Nem szabad haragudni se magunkra, se a babára. Nem fog sokáig tartani ez az időszak és nem rontjuk el azzal, ha kicsit engedékenyebbek vagyunk vele. Csak megerősítjük benne, hogy nyugodtan élvezheti a képességeit és megcsinálhatja önállóan a dolgokat, mi mindig itt leszünk a közelében és biztonságot adunk neki, ha elfáradna vagy megrekedne.

Minden, amit tudnod kell a dackorszakról

Dackorszaknak az első és harmadik életév közötti korszakot nevezik, amire általában heves érzelemkitörések a jellemzők. Egy pillanat alatt, minden előzménytől mentesen a bájos totyogónk égtelen ordításba kezd, kezével csapkod, toporzékol vagy a földön fetreng. A szülőknek és a gyerekeknek is megpróbáló helyzetek ezek, nyilvánosság előtt pedig kifejezetten kínosak.

De honnan származik ez a robbanásszerű dühkitörés? Hol tanulnak ilyen viselkedést a gyerekek? A heves érzelmek az önállóság, a saját akarat és a szülőktől való függőség, az ismeretlentől való félelem ellentmondások találkozásában keletkeznek. Az 1-2 évesek rendkívül élvezik önállóságukat, azonban tetteik nem várt következménye és a külső akadályok sokként hatnak rájuk. “Hát nem az enyém az egész világ?” – gondolhatják a zokogásba fulladó kiálltás előtt.

Egy tipikus dacos kisgyerek rengeteg alkalommal a saját korlátaiba ütközik. Imádja felfedezni a környezetét, de kétségbeesik, ha az anyukájától túlságosan eltávolodott. Érti, amit az emberek mondanak neki, de a szókincse még nem elég bő ahhoz, hogy megfelelően kifejezze magát, így sokszor félreértik. Ujjacskái és kezei már elég ügyesek ahhoz, hogy mindent szétszedjenek, de összerakni már nem tudja a dolgokat. Olyan ügyesen mászik, hogy a szekrény tetejére is képes felkapaszkodni ám a magasságtól és a dühös szülőktől megijed. Nem csoda tehát, hogy kiborulnak, ezt a feszültséget muszáj valahogy levezetniük.

Persze sokszor úgy tűnik, hogy egy kis semmiségen borulnak ki a gyerekek, a dacrohamoknak mindig van igazi okuk, amit a gyermek súlyos problémának érez. Így a “semmi baj” és a “nem történt semmi” megjegyzések nem nyugtatják meg őket. Ezt az okot azonban a hiszti kitörésével a kicsik elfelejthetik. Sokszor annyira bepörögnek a toporzékolásban, hogy mindenre és mindenkire kihat a haragjuk. Ilyenkor általában már nem lehet őket öleléssel és kedves szavakkal megnyugtatni, mivel elveszik a realitásérzékük. Nem tud a szülő ilyenkor mást csinálni, mint hogy kivárja a dühroham végét és biztonságban tartja addig a fetrengő gyereket. Ha lecsillapodtak a heves érzelmek, karba véve, megölelve meg kell nyugtatni őket, hiszen sokszor ilyesmire ők sem számítanak.

Egy ilyen türelempróbáló eset után a szülő agya persze rögtön azon kezd el járni, hogy lehetne még egy ilyen hisztit megelőzni. Fontos azonban tudni azt, hogy a dackorszak nagyon fontos szakasz a gyerekek személyiségfejlődésében. A kívánságok, célok eléréséért ebben az időszakban tanulnak meg jó döntést hozni, illetve ilyenkor tanulják meg, hogy fel kell tudni mérniük mi lesz a tetteik következménye.

Mit tudunk tenni?

Készüljünk fel a tipikus dacszituációkra

ÉBREDÉS

A hétköznapok mindig sietősen indulnak, hiszen időre fel kell kelni, öltözni, reggelizni, fogat mosni, a sok teendő elvégzéséhez pedig feszes napi ritmus szükséges. Ez pedig a legkevésbé van a kétévesek kedvére. Érdemes a szülőnek előre készülni, ha lehet kicsit korábban kelni, hogy mire a gyerkőc felébred, több időt tudjunk neki szentelni. Az ébredés utáni 3 perc kiemelkedően fontos idő a kicsik életében. Ha ilyenkor szeretgetéssel, összebújással, énekléssel kezdhetik a napot sokkal jobb kedvvel másznak ki az ágyból.

ÖLTÖZKÖDÉS

Mit vegyünk fel ma? Az önállósodáshoz az önálló öltözködés és a ruhák kiválasztása is hozzátartozik. A túl sok eldöntendő kérdés azonban megterheli a kicsiket, ráadásul az időjárás-évszak-alkalom és a ruhák összefüggését még nem feltétlenül fogják fel ebben a korban. Így, ha meg szeretnénk engedni, hogy például nadrágot ő válasszon magának, akkor bizonyosodjunk meg róla, hogy csak olyan nadrágok találhatóak meg a szekrényében, amiben  nem fog kint fázni. Ne akarjuk utólag átvariálni a gyerek szettjeit az össze nem illő színek vagy anyagok miatt. Ha megadtuk neki a választás lehetőségét, akkor fogadjuk el a döntését, különben okkal gurulhat dühbe a csemeténk.

EVÉS

Mit szeretnél ma enni? Ha reggelinél megkérdezzük, hogy sonkás vagy szalámis szendvicset készítsünk, akkor lehet, hogy rávágják, hogy szalámis, az asztalnál azonban sírni kezdenek, hogy inkább sonkásat akarnak. Azt hihetjük, hogy ez a gyermeki szeszély, valójában az is állhat a háttérben, hogy még nem értette meg teljesen, hogy az fog elé kerülni az asztalra, amit válaszol és nem csak egy játék volt az egész. Szerencsére a szendvicsről a feltétet könnyen ki lehet cserélni, azonban komolyabb munkával járó ételeknél már nehezebb dolga lenne a szülőknek. Éppen emiatt eben a korban úgy érdemes választási lehetőséget kínálni a kicsiknek, ha már az asztalnál ülnek és látják, vagy egyszerűen nem feltenni nekik a kérdést. Ebben a korban sok gyerek szereti felismerni mi van a tányérján, így például a köret és a hús elkülönítése és a rakott dolgok mellőzése kézenfekvő megoldás lehet.

INDULÁS

A szülőknek kötelezettségeik vannak, időben el kell tudniuk indulni otthonról. A gyerekeket azonban nehéz meggyőzni, hogy most készülni kell. Általában nem akarnak elmenni, amikor indulni kell, és nem akarnak hazamenni, amikor végeztek az adott programmal. Ha belemerül a játékba és “nem hallja meg”, hogy szólunk, akkor menjünk hozzá közelebb, érintsük meg a vállát és vezessük át az elfoglaltságából a cipője felé.

ÖNÁLLÓSÁG

“Én akarom!” Azok a gyerekek, akik bizonyos dolgokat már meg tudnak egyedül csinálni, nagyon össze tudnak zavarodni, ha egyszer csak újra besegítenek a szülők. Ha szorít az idő, vagy más körülmény miatt úgy látjuk jónak, ha mi csináljuk meg az adott dolgot a gyerek helyett, készítsük jó előre fel rá. Különben könnyen elszakadhat a cérna.

FÁRADTSÁG

Az esti altatások szoktak a legnehezebbek lenni a dackorszakban. Amikor már fáradtak a gyerekek, nagyon nehezen tudják kontrolálni az érzelmeiket, így még hevesebb dühkitörést produkálnak, amitől persze csak fáradtabbak lesznek és ez így megy sokáig. Az esti rutin és a lenyugvás ideje nagyon sokat tud segíteni. Ne hallgassunk hangos zenét, rádiót, tévét a gyerekek lefektetése előtt. Inkább lapozgassunk könyvet velük, vagy játszunk nyugodtabb játékot a földön. Az esti rituálé biztonságot ad a kicsiknek. Beszélgetésekkel segítsünk feldolgozni neki az aznapi eseményeket, hogy le tudjon nyugodni.

A bevásárlóközpont egy daccsapda

A boltok teli polcaitól a gyerekek úgy érzik magukat, mint karácsony este. A túl sok “nem” , “tedd vissza”, “erre gyere” felszólítás a rengeteg inger között frusztrálja őket. A dacosak a többi vásárló figyelmét pedig még jobban fel tudják használni az akaratuk érvényesítésére. Minél bensőségesebb a kapcsolat a szülő és gyermek között, a kicsi annál intenzívebben áll ellen. A nagy áruházi jelenetek és a tehetetlenség a szülőket is felingerli, így érdemesebb ebben a korban csak rövidebb időket vásárolni vagy inkább online rendelni.

Nevezzük meg az érzelmeket

A kutatások szerint a belső feszültség, szorongás, stressz esetén az adott érzelmek felismerése és megnevezése akár 50%-kal is csökkentheti a stresszt. Ha sikerül észlelni és felismerni a z adott érzelmet, akkor egyúttal el tudjuk távolítani magunktól. Tehát már azzal is csillapíthatjuk kisbabánk reakcióinak az intenzitását, ha segítünk neki megnevezni azt, amit éppen érez. Kérdezzünk rá, hogy dühös vagy? szomorú vagy? csalódott vagy? aggódsz? ideges vagy? magányosnak érzed magad? izgatott vagy? féltékeny vagy?… annak tükrében, hogy épp mi történt. Ha a kicsi megérti az érzelmeinek a jelentését, nagyobb eséllyel tud uralmat venni magán. Meglepő, igaz? Mi is Török Csenge kutató pszichológustól tanultuk. Ha szívesen olvasol a gyereknevelésről, ajánljuk az oldalát!

Tiltás helyett meggyőzés

A határok meghúzása elengedhetetlen a gyereknevelésben. A tilalmak adják meg azt a biztonságos környezetet, ahol a gyerekek szabadon próbálgathatják képességeiket. A dackorszakban azonban ezeket a határokat el kezdik feszegetni a kis akaratosak. Ilyenkor nem könnyű következetesnek lenni. “Mindenáron tartassam be vele a szabályokat, vagy elég, ha életben marad?” teszi fel a kérdést sok kétségbeesett szülő. Természetesen nem kell feladni a nevelési elveinket, azonban jó ha tudjuk, hogy minél kevesebb a szabályok száma, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a gyerekünk be is tartja azokat. Még jobb, ha arra sikerül rávennünk a gyerekünket, hogy a saját belátása szerint tegye azt, ami szerintünk helyénvaló, vagyis meggyőzzük őket a tilalmak helyénvalóságáról. Az egy-két éveseket meggyőzhetjük tapasztalatszerzés által, például hagyjuk, hogy gumicsizmában szaladgáljon nyáron az udvaron, hiszen úgyis rájön, hogy az sokáig nem kényelmes. Jutalmakkal vagy ígéretekkel is könnyű meggyőzni a kicsiket, ezt azonban csak ritkán alkalmazzuk, különben hasznot húznak a helyzetből és követelőzővé válnak.

Mondj igent az érzésekre, még akkor is, ha nemet mondasz a viselkedésre.

A gyerekek érzelmeit, érzéseit minden helyzetben el kell fogadnunk, hiszen ezen nem tudunk változtatni. Ami szülőként a célunk lehet, az a viselkedésének a terelése, a biztonságot adó határok megteremtése. Vagy ha a babánk üvöltve nemet mond a lefekvésre, akkor nem arról kell meggyőznünk, hogy neki akarnia kell aludni, hanem arról, hogy annak ellenére szükség van rá, hogy időben elaludjon, hogy most úgy érzi, hogy nem akar. Ha meghalljuk, amit mond és elmondjuk neki, hogy megértjük az érzéseit, akkor társként fog tudni minket kezelni és nem ellenségként. Fejezzük ki, hogy együtt érzünk vele, de ennek ellenére be kell tartania a szabályokat, a napi rutint. Segítsünk neki feldolgozni az érzelmeit, simogatással, öleléssel próbáljuk megnyugtatni, miközben felkészítjük a lefekvésre.

Ha nincs más, tereljük el a figyelmét

Játékkal, humorral, alternatívákkal olykor el lehet simítani egy éppen kialakuló dührohamot. Ha van kedvenc mesekönyve, étele gyermekünknek, akkor esetleg felajánlhatjuk neki, hogy most azt együtt elővesszük. Ezeket az eltereléseket azonban nem jó túl gyakran alkalmazni, hiszen nem szeretnénk, hogy pótcselekvésként rögzüljön az evés vagy az elvonulás a gyerekünkben. Ha pedig úgy érzed, hogy nem bírod tovább, nyugodtan kérj segítséget!  Záborszky Zsófi családterapeuta Dackorszak túlélőcsomagja megmentő erővel bír. Egyetlen családnak sem szabadna tönkre mennie a dackorszakban.

Milyen egy jó szülinapi babazsúr?

Talán megfordult már a fejedben, hogy jó lenne tartani kisbabád első szülinapjára egy kis partit, ahol a szeretteitekkel és finom falatokkal megünnepelhetitek, hogy már egy egész éve veletek van egy csodálatos személy, a kisbabád. De vajon kit hívj át, mennyi étellel készülj, szervezz-e programokat és csinálj-e dekorációt? Ezt természetesen mindenki saját maga tudja a legjobban eldönteni, azonban van egy-két jó tanácsunk mielőtt elkezded szervezni a partit.

Mindenki érezze jól magát

A szülinapi partikon a legfőbb cél az, hogy az ünnepeltnek vidáman teljen a napja és persze, hogy a vendégek is jól szórakozzanak. Szervezd úgy a nagy napot, hogy ne térjen el nagyon az általános napirendetektől. Kisbabád számára biztonságot és kiegyensúlyozottságot ad, ha tudja mikor esztek, mikor mentek el otthonról és, hogy mikor aludhat. Ha egyszer csak hirtelen kimozdítod a megszokott napi ritmusából, könnyen nyűgössé válhat. Ha kialvatlanul, kétségbeesve találja magát az ünnepség közepén, valószínűleg egyáltalán nem fogja értékelni az igyekezeted. Hívj olyan vendégeket, akik tudnak alkalmazkodni a baba alvásidejéhez és szervezd úgy a programokat, hogy időben hazaérjetek.

Legyen hely a megnyugvásra, pihenésre

Gyönyörű szülinapi dekorációkat lehet készíteni és a kisbabák általában imádják a színes lufikat. Azonban a sok impulzustól, szülinapi énekektől, vendégektől hamarabb elfáradhat a gyermeked. Jó ha van egy nyugodt szoba, ahová elvonulhattok egy kicsit, ha pihenésre van szüksége. Otthon ezt könnyen meg lehet oldani, azonban ha étterembe vagy játszóházba terveztek menni, ott is érdemes előre kinézni a pihenő helyet, hogy nyugodtan és biztonságban érezhesse magát a partin kisbabád.

Óvatos meglepetések

Nagyon izgalmas ez az első alkalom. Első torta, első szülinapi gyertya, első szülinapi ajándék… Rengeteg kedves meglepetés amivel mind a szeretetünket szeretnénk kifejezni gyermekünknek. Azonban óvatosnak kell lenni a meglepetésekkel és nem szabad csalódni, ha nem a kívánt reakció érkezik a babánktól. Mivel nem találkoztak még hasonló szituációval, a gyerekek sokszor nem tudnak mit kezdeni a nagy torta látványával. Egyszerűen nem értik még. Fokozottan vigyázni kell a csillagszóróval és a gyertyával, ha kisbabánk közelébe visszük. Mivel még nincs tapasztalatuk és nem ismerik a veszélyforrást, számtalanszor előfordul, hogy a gyerekek belenyúlnak a lángba. Éppen ezért azt tanácsoljuk, hogy tedd inkább messzebb a tortát amíg ég a gyertya és csak utána engedd hozzányúlni gyermekedet. Az ajándékozásnál is az a tapasztalat hogy egy-két ajándéknál nem érdemes többet odaadni egyszerre a szülinaposnak. Ha tehetjük, fokozatosan, akár másnap vagy csak a következő héten mutassuk meg neki az ajándékait, hogy legyen ideje megismerni a tárgyakat.

Ha ezeket a szempontokat fejben tartod, biztosan csodálatos babazsúrt fogsz tudni szervezni.  Ezúttal is nagyon boldog szülinapot kívánunk kisbabádnak és jó tervezést neked. 🎈

Boldog gyermekkor gluténmentesen is!

Elsőre kicsit tanácstalanok lehetünk, amikor kiderül, hogy kisbabánk gluténérzékeny. Azonban nem kell kétségbe esni, rengeteg alternatívája van a búzalisztnek! Számos receptet és bébiételt is találunk amivel kedveskedhetünk csemeténknek.

A glutén bevezetését a szakmabeliek 6 hónapos kortól ajánlják kis mennyiségben, így minél hamarabb ki tud derülni, ha a kisbabánknak gluténmentes diétára van szüksége. Az árpát, búzát, rozst és a tönkölybúzát intolerancia esetén kerülni kell. Mutatjuk melyek azok a lisztfajták, amik nem tartalmaznak glutént, így nyugodt szívvel adhatjuk gluténérzékenyeknek is: kukoricaliszt, rizsliszt, kölesliszt, hajdinaliszt, mandulaliszt, quinoaliszt, kókuszliszt, csicseriborsóliszt és még néhány különlegesség, mint a zöld banán liszt, tökmagliszt és a szezámliszt. De ne aggódj nem hagyunk magadra a konyhában ezekkel a nem hétköznapi összetevőkkel! Számos bébiétel közül válogathatsz kisbabádnak gluténmentesen!

Megnézem a többi gluténmentes bébiételt is! Termékek – CareClub.hu

Gluténmentes receptek

Ha szívesen készíted kisbabád ételeit otthon, meleg szívvel ajánljuk Ambrus Éva Mentesen is teljesen! című receptkönyvét. Ha éppen szülinapi torta receptet keresel, csekkold ezt a cikket: Milyen tortát süssek kisbabám első szülinapjára? – CareClub.hu

Tanácsok tejérzékeny babák anyukáitól

Amikor kiderül kisbabánkról, hogy tejfehérje érzékenysége van, sok minden megváltozik a család életében. Egyrészt örülünk, hiszen nagy valószínűséggel megtaláltuk a tünetek (pl.: hasfájás, köhögés, ekcéma) forrását, másrészt egy új kihívás került elénk, hiszen tejmentesen étkezni nem is olyan egyszerű. Cikkünkben összeszedjük a hasonló cipőben járó anyukák tanácsait. Figyelem, ezek a tanácsok pusztán egyedi tapasztalatok alapján születtek. Azt javasoljuk, hogy mindenképp kérd ki a védőnő, gyermekorvos vagy gyermek-gasztroenterológus véleményét!

Anyatejes babák

Azoknál a kisbabáknál, akik még szopiznak, az anya étrendje a meghatározó. Sok édesanya számol be róla, hogy a hasfájás, a sok puki, az általánosnál több buki, sőt esetenként a véres széklet is abbamaradt, amikor tejmentes diétát tartottak.  Van, aki csak a tejet hagyta el, más az összes tejterméket kizárta az étrendjéből. A javulás néhány hét után volt tapasztalható, vélhetően azután, hogy a tejfehérje kiürült az anyuka és a kisbaba szervezetéből is. Szerencsére ma már nem olyan nehéz megfelelő alternatívát találni a tejekre. A növényi tejtermékek biztonságos és kényelmes megoldást nyújtanak, hiszen ugyanúgy lehet őket felhasználni, ahogy a rendes tejet, joghurtot vagy sajtot is. Ráadásul rengeteg íz közül válogathatunk! Érdemes tehát kipróbálni, nem kerül nagy erőfeszítésbe, mégis sokat számíthat.

Tápszeres babák

A tápszeres babáknál is fontos, hogy olyan tápszert biztosítsunk kisbabánknak, ami nem tartalmaz tejfehérjét. A védőnő vagy a gyermekorvos által javasolt tápszereket érdemes először kipróbálni. Ha valami problémát észlelünk, a szakemberekkel egyeztetve lehet váltani. A gyerekek bizonyos ideig tartó diéta után általában kinövik az allergiát. Azonban a tejtermékek visszavezetését is orvosi felügyelet alatt, fokozatosan szabad megtenni.

Hozzátáplálás

A hozzátáplálás megkezdésekor is fontos tartani a tejmentes diétát. Szerencsére a babák először a gyümölcsökkel és zöldségekkel ismerkednek meg. Figyeljünk rá, hogy olyan tejpépeket és babakekszeket válasszunk, amik nyomokban sem tartalmaznak tejet. A növényi alternatívákat általában 1 éves kortól ajánlják bevezetni az anyukák. Ezek a tejek általában főként apróra őrölt olajos magvakból és vízből készülnek. Mivel a mogyoró, szója, mandula szintén allergizáló élelmiszerek, ezekkel óvatosan szabad csak próbálkozni. A legkedveltebb növényi tejek a kicsik körében a kókusz, a zab, a rizs és a kendermagtej.

Nézd meg növényi tej kínálatunkat: Termékek – CareClub.hu

Milyen pozícióban altassuk kisbabánkat?

A legtöbb újszülött kisbaba hason fekve, összegömbölyödve szeret leginkább aludni. Ilyenkor biztonságban érzik magukat és mély álomba merülnek. A WHO és a szakmai ajánlások alapján azonban érdemesebb háton fektetve altatni a kisbabákat, mivel így kisebb kockázata van a nehezen magyarázható és nagyon ritka bölcsőhalálnak. Cikkünkben bemutatjuk a különböző alvási pozíciók előnyeit és hátrányait, illetve segítünk a biztonságos módszer megtalálásában.

Minden, amit a nátháról tudni érdemes

A Biztos Kezek alapellátó gyermekorvosok szülői fórumán az orvosok ajánlást tették közzé a légúti megbetegedéssel küzdő gyermekek szüleinek. Úgy gondoljuk, ezek nagyon hasznos információk és rengeteget segíthetnek azoknak, akik épp a betegséggel küzdenek vagy csak szeretnék elkerülni. Éppen ezért egy kivonatot megosztunk róla, mit javasoltak 2021 őszén a szakemberek.

Amit a nátháról tudni érdemes…

A közösségek újranyitásával, a maszkhordás felfüggesztésével együtt ugrásszerűen nőttek meg a felső légúti panaszokkal járó megbetegedések. Mivel a gyermekek az elmúlt 1,5 évet egymástól elszigetelten töltötték, ezért ez az időszak a kisgyerekek immunológiai éréséből gyakorlatilag kiesett. A legkisebbek jelentős része a hagyományos kórokozókkal (influenza, parainfluenza, rhinovírus, stb…) még egyáltalán nem találkozott, illetve a kisebb közösségi járványok (amikor például a fél ovis csoport otthon van, mert mindenkinek folyik az orra) természetes immunológia emlékeztető hatása, azaz boostere is kimaradt.

A bölcsődébe, óvodába járó kicsik esetében az évi átlag 8-12 felső légúti panaszokkal járó megbetegedés normális jelenség. Azt még nem tudjuk, hogyan fog változni a z elkövetkező őszi-téli szezonban a különböző vírusok és óvintézkedések előfordulása, de ha a fenti folyamatokat figyelembe vesszük, számíthatunk rá, hogy idén többen leszünk betegek.

Az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy az enyhe légúti panaszokkal orvoshoz forduló kisgyerekeknél csak kis számban igazolódott a COVID-19 fertőzés, azonban várhatóan a következő hetekben ez az arány emelkedni fog.

A klasszikus, tipikus nátha leggyakoribb kórokozói a Rhinovirusok. Ezek a vírusok orrfolyást, torokfájást, esetenként arcüreggyulladást nagyon ritkán tüdőgyulladást okozhatnak. A vírus nagy számban ürül a légúti váladékokkal, ezért a gyerkmekközösségekben igen könnyen terjed. A gyerekek cseppfertőzéssel: köhögéssel, tüsszentéssel, a légúti váladék érintésével, a kezük és tárgyak  közvetítésével adják tovább, hasonlóan a Covid-fertőzéshez.

Mit tehetünk, ha a gyermekünk náthás?

A rhinovirus fertőzésnek nincs specifikus kezelése. A betegség tünetei bármilyen beavatkozás nélkül is kb. 10-14 nap alatt múlnak el teljesen. Minden kezelés lényege a kis beteg közérzetének javítása és az esetleges szövődmények kivédése. Fontos, hogy a gyerekek pihenjenek és bőségesen kapjanak folyadékot, mert a a betegség és a áz kapcsán extra folyadékigény lép fel. A rendszeres orrtoilette a legfontosabb: az alapos orrtisztítás segíti az arcüreg és a fülkürt szellőzését, és ezért fontos szerepe van a középfül-, vagy arcüreggyulladás megelőzésében. A tartós orrdugulás a fenti szövődményekhez vezethet, ronthatja az alvásminőséget, a szájon át légzés miatt kiszáradhat a garat nyálkahártyája, ami reggelre torokfájást eredményezhet.

Orrtoilette: Hogyan tisztíthatjuk a gyerek orrát?

4 éves kor alatt az orrtisztítás egyetlen hatékony módja az orrszívás: lehetőleg háton fekvő helyzetben, amennyiben lehet hátrahajtott fe mellett szívjuk le a gyermek orrát az orrszívóval. A hatékonyságot emeli, főleg sűrű, tapadós váladék esetén, ha a gyermek mindkét orrlyukába cseppentünk 2-3 csepp sóoldatot az orrszívás előtt.

Mikor forduljunk orvoshoz?

• Ha 3 hónapnál fiatalabb csecsemőnél láz jelentkezik
• Ha a gyermek aluszékony, gyenge, nehezen ébreszthető
• Ha a gyermek nehezen, esetleg hangosan sípolva veszi a levegőt és ez az orrtisztítás után sem javul
• Ha ruházat nélkül a mellkast megfigyelve azt észleljük, hogy a gyermek mellkasa a megszokottnál sokkal szaporábban emelkedik (láztalan állapotban), a gyermek zihálva lélegzik, nagyobb gyermek összetett mondatot nem képes végigmondani egyetlen légvétellel
• Ha nem fogad el folyadékot, vagy nincs vizelete 6 órán belül
• Ha a köhögés 1 hét után nem javul, vagy a jelleg megváltozik, szapora légzéssel párosul

forrás: Biztos Kezek Facebook csoport