scroll-to-top

A névkeresés útvesztőjében

A névkeresés útvesztőjében

“Amivel a legtöbbet foglalkozunk mi nők már jóval a teherbe esés előtt, az a leendő gyermekünk neve. Időről-időre én is nézegettem az aktualizált anyakönyvezhető neveket, bár sokszor csak azért, hogy jókat nevessünk rajtuk. Amikor kiderül, hogy már élesben mehet a keresés, majdhogynem szintén ez az első, amit az egyébként hosszú várandósság alatti ki-/meg-/átgondolandó listából előszed az ember, még a baba nemének kiderülése előtt is. De hogy megnyugtassak mindenkit, ez sem ment ám komplikációmentesen.”- Andi története folytatódik!

Az elmúlt pár évben én már szorgosan írogattam fel magamnak a megtetszett neveket, nyilván főleg lányokat. Olykor-olykor bedobtam a páromnak is, mire megkaptam, hogy ez biztos nem lesz, mert mesterkélt, mert nem passzol, mert csak. Tulajdonképpen később is így nyomtuk végig a név választást: én néztem őket és mondogattam ami nekem tetszene, ő pedig sorra leszavazta.

Ott kezdődtek a gondok, hogy a kedvenc lányneveket „lenyúlták” a rokonok, barátok. De, mint korábban írtam, a 16. heti ultrahangra azért már megvolt a lánynevünk, de mindhiába.

Fiú nevekkel meg abszolút meg voltunk lőve. A kis listámban levők közül 1 maradt fent a rostán, ami mindkettőnknek tetszett, de később már azt sem éreztük magunkénak, illetve a gyerekünkének, így az is ment a lefolyóba. Kezdtem elölről az utónév lista böngészéssel.

Ma már mindenki azon van, hogy ne legyen gyakori a gyerekének a neve, sőt valami nagyon különlegeset akar. A gyakorisággal én is így voltam, abszolút kizártam a mai, illetve elmúlt pár évben leggyakrabban adott divatos neveket és az oldschool nevektől is a hideg ráz. Megpróbáltam én is a Facebook csoportok névadós posztjaiban keresgetni, de csak abban erősítettek meg, hogy nem akarok olyan nevet, ami minden harmadik babának van, vagy olyan elröppentet, amit utálhat egész életében vagy amíg meg nem változtatja.

Nálunk is előfordult, hogy felmerült egy név, majd valamelyikünknek eszébe jutott róla egy ismerőse, aki miatt kizártuk egyből. Aztán azon kívül, hogy nekünk is tetszen egy név, nézni kell azt is, hogy passzol-e vezetéknévhez. Vagyis nem muszáj, amit számtalan példa is mutat (Igaz Gyöngy, Kaszab Olga, Vizi Tündér, stb), de mi akartuk. Ez főleg abban nyilvánult meg, hogy ne kezdődjön a vezetéknév utolsó betűjével a keresztnév, mert nehéz kimondani.

Sok-sok olyan „szabály” van még, amit figyelembe „kellene” venni, de a fő szempont mégis az volt, hogy összességében nekünk tetszen. A család meg azt fogadja majd el, amit mi adunk a gyereknek. Ami lehet a szülőszobán fog véglegessé válni… 🙂

Vissza a cikkekhez